well well well

My dear friend,

it has been almost a year (well not really but for the effect I wanted to say that) since my last words intended for you had been put on paper. Because I perfectly know that no one else is going to read my writings, my opportunities are endless to write whatever my naughty soul may suggest. My will to communicate with the world (and by world I mean you my dear diary, blog whatsoever) is really slight but I really want to master some writing skills so I will begin.
First of all I have a ex/new boyfriend - yes, it's youknowwho - and we headed off pretty well, better than I could ever imagine. Yes we had some nasty fights, ugly break ups, romantic make ups and we still do argue but it's really different now. I think we grew up and the angle of viewing this relationship has definitely changed.
It's 2012 and my new year's resolution will help me make this work even better, and by this I mean my relationship with him and myself. I want to be loved by me, by the girl who had never wanted anything else except acceptance from others...well this year, it's an important goal for me, and I will make it! Don't care about the cost, don't care about what could it take. I will do it. And that's why I am writing this mini speech. I need you - yes you, you little monkey - to make this happen. I need your help. I need you to start the accepting Bogi program by reading my entries and understanding me. Thank you very much! Hope to hear from you soon! Love you, Me.

Speechless.

I can't believe what you said to me
Last night when we were alone
You threw your hands up
Baby you gave up, you gave up

I can't believe how you looked at me
With your James Dean glossy eyes
In your tight jeans with your long hair
And your cigarette stained lies

Could we fix you if you broke?
And is your punch line just a joke?

I'll never talk again
Oh boy you've left me speechless
You've left me speechless, so speechless

And I'll never love again,
Oh boy you've left me speechless
You've left me speechless, so speechless

I can't believe how you slurred at me
With your half wired broken jaw
You popped my heart seams
On my bubble dreams, bubble dreams

I can't believe how you looked at me
With your Johnnie Walker eyes
He's gonna get you and after he's through
There's gonna be no love left to rye

And I know that it's complicated
But I'm a loser in love
So baby raise a glass to mend
All the broken hearts
Of all my wrecked up friends

I'll never talk again
Oh boy you've left me speechless
You've left me speechless so speechless

I'll never love again,
Oh friend you've left me speechless
You've left me speechless, so speechless

How?
Haaaa-oooo-wow?
H-ooow?
Wow

Haaaa-oooo-wow?
H-ooow?
Wow

And after all the drinks and bars that we've been to
Would you give it all up?
Could I give it all up for you?

And after all the boys and girls that we've been through
Would you give it all up?
Could you give it all up?

If I promise boy to you
That I'll never talk again
And I'll never love again
I'll never write a song
Won't even sing along

I'll never love again
So speechless
You left me speechless, so speechless
Why you so speechless, so speechless?

Will you ever talk again?
Oh boy, why you so speechless?
You've left me speechless so speechless

Some men may follow me
But you choose "death and company"
Why you so speechless? Oh oh oh

I won't write again. Not for a long time. Goodbye.

No Idea.

I'm afraid to sleep.


Happiness is a butterfly which, when pursued, is always just beyond your grasp but which, if you will sit down quietly, may alight upon you.

Peace&Love.
ias.

hurt isn't real

You are not special. You are not a beautiful or unique snowflake. You are the same decaying organic matter as everything else.
true.

Such a shame

Ne haragudj amiért nem szóltam kimaradásomról! Túl sok teendő volt a lengyel úttal kapcsolatban, és nem tudtam írni.
Hazaértem, és bepótolom..csak azt nem tudom még, hogy mivel.
Nagyon össze vagy zavarodva. Általaban minden nap jó kedvem van és örülök a szép időnek, a melegnek, imádtam a lengyeleket, a városokat, a csapatot és a kikapcsolódást. Azonban kb. egy hete észrevettem, hogy minden éjjel Ő-vel álmodom. Nagyon rossz érzés, néha sírva kelek fel...nem értem mi történik, de kezdik az álmaim a napjaimat befolyásolni. Hallottam hírét, hogy Ő nagyon jól érzi magát, örül a szabadságnak, visszatalált önmagához...az igazi énjéhez. Mi sem csodásabb, örülök a boldogságának, csak ne kísértene éjjelente.
Erről ennyit, nem érzem még elérkezettnek az időt arra, hogy Ő-ről beszéljünk.
Mára csak ennyit..eléggé brutál rossz lett, de úgyéreztem írnom kell, még akkor is ha nem tudom mit.
Jo éjt, Peace & Love.

Levél.

Kedves Blog!

Levelem talán szokatlan lesz számodra, hiszen általában más formában szoktalak megszólítani, de mivel csütörtök óta megvárattalak, úgy éreztem kötelességem Számodra elegánsabb formába önteni jelentéktelen mondanivalómat (ami igazából eléggé fontos), illetve elnézést kérnem Tőled.
A hétvégém igen jól telt, legalábbis a vártnál jobban. Nagyszüleim és keresztszüleim újra látása örömet okoztt nekem és nekik is, legalábbis remélem.
Tegnap este értem haza és boldog voltam, mert végre hasznosnak éreztem magam, huzamosabb ideig. Fél tizenegykor léptem be a házba, de máris hiányzott a falusi légkör, a dolgos hangulat. Sokat segítettem nagyiéknak, talán túl sokat is, mert eléggé fáj a hátam a nagy szél miatt ami a kimelegedett testünket érte kint a kertbe. Ha a sors úgy akarja beteg leszek még a hét folyamán, de én azért remélem, hogy mégsem, hiszen nem sokára megyünk Lengyelországba és nem lenne szerencsés épp most kidőlni.
Történt pár meglepő fordulat is az elmúlt pár napban, de ezekről babonából még nem írok, anyám beleegyezése is szükséges majd egyikhez-másikhoz, ami a legneccesebb akárhogy is nézzük. Talán sikerülni fog meggyőzni és akkor majd beszámolok.
Az egyik az említett változások közül nem más mint Ő, pontosabban az, hogy Ő már nincs. Legalábbis nem velem. Nem tudom, hogy mi fog történni, de úgy érzem jobb lesz így, főleg neki hosszútávon. Nagyon nehéz, szinte lehetetlen elengedni valakit, akiről meggyőződésed volt, sőt még mindig az, hogy szereted és mindig része kell legyen az életednek. Néha azonban muszáj meglépnie valakinek ezt is, mert másképp elmarják egymást teljesen a boldogságtól és az élvezetektől. Nem szeretném ha kellemetlen érzelmek keringenének közöttünk/ körülöttünk, annak ellenére, hogy biztosan tudom, hogy egy jó ideig hallani sem fogok róla. Nem szeretném, mert ez a helyzet nem azért alakult ki, mert egymást akartuk bántani (legalábbis én nem akartam soha ilyesmit) hanem azért mert az én hibámból, sajnos, nem működtünk mi együtt. Az életem egy olyan ponthoz ért, hogy nem tudom per pillanat kezelni saját magam. Soha eddig nem volt még ennyire nehéz és szomorú a mindennap, főleg azért , mert tisztában vagyok azzal, hogy saját magamat bolondítom és szomorítom. Minden ami negatív belőllem indul ki, illetve ha nem is belőllem akkor is tuti, hogy magamba szívom. Nem tudom miért érdekel annyira más élete, a sajátommal szemben, és miért nem tudok én is kellően önző lenni, lényeg, hogy nem megy és mások véleménye meg arroganciája miatt szenvedek, hiába lehet.
Csakhogy amikor az ember ilyen szétesett kamasszal találkozik mint én, tudja, hogy megértésre van szükség vele (márhogy a kamasszal) szemben. Cinikusnak és szarkasztikusnak lenni a legrosszabb amit tehet, mert még mélyebbre taszíthatja a szegény buta kamaszt, esetleg el is veszítheti. Engem elveszítettek. Nem vádaskodom és nem rágalmazok senkit ezért, csak egyszerűen nehéz. Tisztában vagyok saját hibáimmal, tudom, hogy miattam van sok minden ami rosszá teszi napjaimat és talán másokét is, de úgy érzem, hogy eljött az ideje annak, hogy önzőbb és szeretőbb legyek magammal szemben és magamért. Eljött az idő, hogy előbb magamat probáljam kiismerni, megjavítani, majd csak azután törődni a másik bajával és gondjával, a másik hibáival. Jobb akarok lenni. Jobb leszek. Boldog leszek, mert tudom, hogy megtaláltam az utat. Let the pursuit of HAPPYNESS begin.
Szép álmokat kedves Blog, és sok sikert ezek megvalósításában. Menni fog!

Peace&Love.

AMEN.

NEM!

NEM akarok iskolába menni!
NEM akarok tinédzser lenni!
NEM akarok reggel fel hatkor kelni!
NEM akarok az oszt.főnökkel első órán találkozni!
NEM akarok az oszt.főnök első óráján dolgozatot írni!
NEM akarok matekot tanulni!
NEM akarok szomorú lenni, azért mert mások ignorálnak!
NEM akarok azért búsulni, mert kivülálló vagyok!
NEM akarok kivülálló lenni mindig!
NEM akarok álmos lenni egész nap!
NEM akarok megbukni infóból!
NEM akarok hülyeségeket leírni az egy ssál blogomon!
NEM akarok SD kártya nélkül élni!
NEM NEM NEM NEM !!!!!!!!!!!!!!!
Jó éjt.